kezdőlapajánló » › Szaporítás vs. tenyésztés


1




Szűrő

Szaporítás vs. tenyésztés

A legtöbb hobbilótartó előbb-utóbb szeretne a szaporítás, tenyésztés örömeiből is részesülni

Ebben a témában szeretnék néhány gondolatot felvetni - a teljesség igénye nélkül. A szaporítás és tenyésztés - látszólag hasonló tartalmú fogalmak, és mégis óriási a különbség köztük. A szaporítás mennyiségi növekedést jelent, a (sikeres) tenyésztés ezen túl, e mellett, minőségi változást is. Vagyis sikeres tenyésztés esetén a megszülető utód jobb minőségű az őt megelőző generációnál. De ha tenyésztésről beszélünk, akkor a cél legalábbis ez, és a realizálódását számtalan tényező befolyásolja majd. Mi is kell a tenyésztéshez? Először is kell egy megfelelő kanca. A hangsúly a megfelelő szón van! Azokat az egyedeket, amelyek sok hibával rendelkeznek, akár küllemi, akár szervezeti, akár idegrendszeri hibák legyenek ezek, nem szabad szaporítani. A rossz alapanyagból kiinduló tenyésztés beláthatatlanul hosszú idő alatt vezet megfelelő eredményhez (ha vezet egyáltalán) tekintve, hogy a lónak rendkívül hosszú a generációs intervalluma (nemzedékváltás). Értékes éveket fogunk elpazarolni, ha nem a megfelelő kancát választjuk a tenyésztésre. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy akármilyen kancájuk lehet, majd egy jó mén csodát tesz, és kiváló csikó születik. Nos, ez sajnos csak illúzió. Jó kanca nélkül nincsen jó csikó! Vannak ugyan olyan kancák, amelyek „ménre örökítenek", vagyis a párosított mén tulajdonságainak többségét hordozza a csikó. Ilyen esetben könnyebb a jó párosítást megtalálni. Más kancák nagyon stabilan örökítik saját - jó és rossz - tulajdonságaikat, szinte „mindegy", hogy milyen mén fedezi őket. Ezek az öröklődési folyamatok természetesen nagyban függnek a párosított egyedektől, melyik egyed mennyire konszolidált, stabil genetikai állományból származik. Azt is tudjuk, hogy egy gyengébb állomány kiugróan jó egyede kisebb tenyészértéket képvisel, mint egy kiemelkedően magas genetikai értékkel rendelkező állomány közepes egyede. Ezért is roppant fontos, hogy milyen állományból választjuk a tenyészkancát. A tenyészteni kívánt kanca legyen megfelelően korrekt küllemű szép ló, de ne keressük a hibátlan lovat, mert olyat nemigen találunk. Legyen egészséges, kiegyensúlyozott idegrendszerű, jó használati tulajdonságokkal rendelkező. Legyenek egészséges ivarszervei, és lehetőleg jól követhető ivari ciklusai (észrevehető sárlás). Tenyésztésre szánt egyedeknél célszerű valamely, céljainknak megfelelő fajtatiszta egyedet választani. Biztosabb, jobban kiszámítható eredmény várható a stabil genotípusú, konszolidált fajták egyedeitől, mint a keresztezettektől, netán az ismeretlen származású, genetikailag heterogén kancáktól. (Más vonatkozásban már volt szó a hagyományos magyar fajták családi célra való alkalmasságáról, ezeket ilyen viszonylatban is merem javasolni. A mén kiválasztásánál óva intenék mindenkit a tenyésztési engedéllyel nem rendelkező úgynevezett zugmének használatától, hiszen amellett, hogy ezek a lovak törvénysértő módon fedeznek, állategészségügyi és állattenyésztési szempontból is bizonytalan a státuszuk. Néhány ezer forint pillanatnyi megspórolásával szemben igen komoly kockázatot vállal a kancatartó ilyen mének használatával. Ma már viszonylag könnyen és elérhető áron hozzáférhetőek a legkiválóbb mének is, az utóbbi években kiépült és államilag támogatott mesterséges termékenyítő állomás hálózat útján, emellett természetesen a hagyományos fedeztetési állomás hálózat továbbra is rendelkezésre áll. Nem mindig az a legjobb, ami a legmesszebb van. Gyakran hajlamosak az emberek olyan mént választani, amely jó hírű, de több száz kilométer távolságban van, anélkül, hogy a közelben felállított kínálatot ismernék. Nagyon sokszor megfelelő, sőt kiváló mének állnak rendelkezésre „kézközelben" is.

Forrás: lovam.hu

Megosztás